Lelkipásztor

Az emberiség eddigi történelmének nagyobb része során a föld kiemelt szerepet játszott létezésünk alapvető szükségletei szempontjából, de politikai, gazdasági és természeti értékei miatt is. A földdel való kapcsolat a létezés egyik kulcseleme. De mennyiben lehet érvényes a Biblia földről alkotott gondolkodása napjainkban, mennyire lehet hatással a modern kor emberére? – teszi fel a kérdést tanulmányában Mészáros Kornélia.

Kamarás István OJD Egyházközségek mint alternatív közösségek című tanulmányának második részében honlapjaik tükrében vizsgálja a gyülekezeteket. A szerző egyebek mellett megállapítja: az evangélikus egyházközségekben intenzívebb a hitoktatás, a családoknak és a gyermekeknek az egyházközségi életbe való bevonása, valamint az ökumené művelése, az otthoni vallásgyakorlás és az élethosszig tartó tanulás, mint a katolikus oldalon. Az események és a közösségek alapján ez a felekezet bizonyult nyitottabbnak vallási, társadalmi, kulturális és politikai értelemben egyaránt.

Élet az üvegfalak között és azokon túl – Lelkészgyerekek családi környezete, vallási szocializációja és felnőttkori vallásossága című dolgozatában Garai Szilvia arra a kérdésre keres választ, hogy a lelkészgyerekek vallási szocializációja milyen hatással van jelenlegi vallási elköteleződésükre. Összegzésül kiemeli: a jó lelkészi példa a legerőteljesebb tényező egyháztagok vallási elköteleződésének kialakulásában, megerősödésében, ehhez pedig kiegyensúlyozott családi élet szükséges.

Missura Tibor nyugalmazott evangélikus esperes a Lelkipásztor 2019/2. számában egy tanulmányt jelentetett meg Négy téves fordítás a Bibliában címmel. László Virgil Fiú vagy szolga? című tanulmánya az ezekben felvetett kérdésekre, megállapításokra reagál széles körű tudományos áttekintés keretében.